Mi fáj? Gyere, mesélj! Valaki elment…

Ifjú koromban a barátommal arról ábrándoztunk, hogy mikor ötven évesek leszünk, a Balaton mellé költözünk, és csak élvezzük az addigra önjáró cégeink által biztosított jólétet. Hát nem egészen így lett!

Mikor nemrég találkoztunk, Péterből áradt a panasz. A legnagyobb fájdalma az volt, hogy néhány hete elment a legrégebbi munkatársa a cégtől (de talán a harcostárs vagy barát kifejezés találóbb lenne), aki a kezdetektől irányította a gyártást. A technológia és minden más lényeges információ persze le volt (valahova) írva, de Nélküle nem tudtak eligazodni a mappái, almappái és fájljai dzsungelében. A végzetes autóbaleset nem csak egy barát elvesztését jelentette Péternek, hanem ezzel együtt hatalmas káoszhoz is vezetett a vállalkozásában.

Nem hallgattam rád, amikor azt mondtad, hogy nem elég a kockás füzetről áttérni az Excel táblára, egy komoly cégnek több kell – mondta keserűen.

Tudom, hogy eső után köpönyeg, de most már eléggé fájdalmas a probléma, hogy komolyan vegyem!

Ha pálinkafőzdét üzemeltetnék, talán azt mondtam volna, hogy igyunk egy nagyot, az majd megoldja a problémát! De mivel a cégünk elektronikus dokumentumkezeléssel (OpenKM) foglalkozik, inkább innen hoztam a megoldást.

De erről majd legközelebb!